Pálmafás borítókép felirattal: „A valóságod nem az, amit látsz. Hanem amit gondolsz róla.” A háttérben egy napsütötte modern épület és pálmafák, a szöveg a valóság szubjektív értelmezésére utal, amelyet a gondolataink formálnak.

A valóságod nem az, amit látsz. Hanem amit gondolsz róla.

Nem a szemeddel látod a valóságot. Hanem az elméddel.

Sokszor hisszük, hogy a valóság objektív. Pedig nem az.
Amit valóságnak érzékelsz, azt az agyad értelmezi a saját szűrőin keresztül.

Ugyanazt az eseményt két ember egészen másképp éli meg – nem azért, mert mást látnak, hanem mert mást gondolnak róla.

A gondolataink formálják az élményeinket.


Hogyan „hamisítja meg” az agyunk a valóságot?

A pszichológiában jól ismert jelenség a kognitív torzítás fogalma.
Ez azt jelenti, hogy az agyunk nem objektíven, hanem a saját hiedelmein, elvárásain, félelmein keresztül értelmezi a világot.

👉 Példa:

  • Ha valaki mélyen hisz abban, hogy „nem vagyok elég jó”, minden apró hibát bizonyítékként fog értelmezni erre.
  • Ha viszont az a hiedelme, hogy „minden hibából tanulok”, ugyanazt az eseményt lehetőségként látja.

🔬 Egy híres kutatás szerint (Beck, 1967) a depressziós emberek negatív torzítással érzékelik a világot – még akkor is, ha a helyzet objektíven pozitív vagy semleges lenne .


A „rám van írva” hatás: a gondolataink testbeszédünket is befolyásolják

Amy Cuddy szociálpszichológus kutatásai (Harvard Business School) szerint a belső gondolkodásmódunk nemcsak azt határozza meg, hogyan érzékeljük a világot, hanem azt is, hogyan viselkedünk benne .

Ha egy ember úgy hiszi, hogy vesztes, a testbeszéde is ennek megfelelően zárkózottá válik – ami viszont visszahat a környezet reakcióira.
Ez egy ördögi kör: a gondolat -> az érzés -> a testbeszéd -> a társas helyzetek visszajelzése.

A valóság, amit látsz, végül a saját hited visszatükröződése lesz.


Egy hétköznapi példa: vállalkozás és kudarc

Két ember indít vállalkozást. Mindkettő elbukik az első évben.

  • Az egyik azt gondolja: „Lám, nem vagyok erre való.”
  • A másik így látja: „Most tudom, mi nem működik. A következő próbálkozás jobb lesz.”

Az első feladja. A második sikeres lesz.

Az esemény ugyanaz volt. A gondolkodásmóduk formálta a valóságukat.


Miért fontos ezt tudni?

Mert ha megérted, hogy nem az események, hanem a gondolataid formálják az élményeidet, akkor visszaveszed az irányítást az életed felett.

Nem tudod mindig kontrollálni, mi történik veled.
De azt igen, hogy hogyan gondolkodsz róla.

És ezen múlik minden.


Hogyan alakítsd át a valóságérzékelésed?

  1. Tudd, hogy nem az igazságot látod – hanem az értelmezésedet.
  2. Tanuld meg észrevenni a saját gondolati mintáidat.
  3. Kezdd el kérdőre vonni a negatív automatikus gondolatokat.
  4. Keretezd át tudatosan: „Mi más jelentést adhatnék ennek?”

Ha szeretnéd tudatosan formálni a gondolkodásmódodat…

A valóságod azzal kezdődik, amit ma gondolsz.
Ha szeretnéd jobban megismerni a saját belső mintáidat, és nap mint nap tudatosan formálni a gondolkodásodat, akkor szeretettel ajánlom a Naphangoló nevű önismereti termékemet.

🌞 A Naphangoló segít abban, hogy minden nap egy kicsit jobban ráhangolódj önmagadra, pozitív irányba állítsd a figyelmedet, és így hosszú távon is építsd az erős, támogató mindsetedet.

👉 Nézd meg itt: 🌞 Naphangoló – Magamra Hangolva

Naphangoló napindító önismereti termék borítóképe

🌞 Naphangoló – Kezdd tudatosan a napod

Egy gyengéd napindító eszköz, ami segít ráhangolódni önmagadra. Minden reggel lehetőséged van tudatosan fókuszt váltani, pozitív energiát teremteni és újraírni a belső párbeszéded.

Nézd meg a Naphangolót →

Szeretnéd tudni, hogyan ténylegesen hatnak a gondolataid az anyagi valóságra is?
Következő cikkünkben felfedjük, mit tanít erről a kvantumfizika! 🚀

A saját valóságodat te formálod – Mit tanít nekünk a kvantumfizika?

A figyelmed formálja a valóságot

Mit tanít nekünk a kvantumfizika? Olvasd el →


Tudományos források:

  • Beck, A. T. (1967). Depression: Clinical, experimental, and theoretical aspects.
  • Cuddy, A. (2012). Presence: Bringing Your Boldest Self to Your Biggest Challenges.
  • Kahneman, D. (2011). Thinking, Fast and Slow. 

Böngéssz tovább:

Review Your Cart
0
Add Coupon Code
Subtotal